Heves helytörténete és néprajza c. állandó kiállítás
Hegedűs Béla és hagyatéka
A kiállítás első terme megemlékezik Hegedűs Béláról, és néhány reprezentatív tárgy segítségével igyekszik érzékeltetni hagyatéka sokféleségét.
A régészeti gyűjtemény kiemelkedő darabjai a Kr. e. I. évezredből a szkíta-kori edények, sírmellékletek, valamint a templom mellett talált középkori kerámiatöredékek, köztük a virágmintás török kori tányér.
Az írásos történeti dokumentumok között megtalálható III. Károly udvarából való levél 1726-ból, nemesi oklevél 1654-ből, Mária Terézia-féle urbárium, a helyi földesurak levelezései.
A terem közepén kapott helyet a gótikus bronzharang, mely Heves török idők előtti rangos mezővárosi múltját jelképezi. Latin betűs felirata magyarul: „Az Úrnak 1465. esztendejében e harang Paulus mester által öntetett a hevesi Szent Márton hitvalló tiszteletére.”
Nemesi kúriák
Heves megyében a legtöbb nemesi kúria Hevesen épült. A településen és környékén nagy számban éltek középnemesek, akiknek nagy birtokaik nem voltak, de rangjukat a kúria-építésekkel kifejezésre juttathatták.
A legtöbb nemesi lakhely a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban.
A korabeli életmódot és igényességet érzékelteti az egyik nemesi kúriából való gyöngyház berakásos, intarziás asztal és szekrény, a faragott ülőgarnitúra, az íróasztal.
A paraszti háztartás eszközei
A hagyományos paraszti életmód, háztartás jellemző tárgyait mutatjuk be: a kenyérsütés, a főzés, a vajköpülés eszközeit, gyékényből vagy szalmából font kubuzt, kenyérkosarat, tojástartót, stb. A cserépedények között megtalálhatók a kívül mázatlan felvidéki vászonfazekak, valamint a mázas szilkék, melyek főként a mezőtúri és tiszafüredi fazekasok műhelyéből kerültek ki. Nagy számban kerültek Heves vidékére is a bélapátfalvi keménycserépgyár jellemző edényei: a festett virágos tányérok, komatálak, kulacsok, dísztárgyak.
Népművészeti örökségünk
Legszebb népművészeti tárgyaink között mutatjuk be a hímzett női kisbundát, a datált cserép tintatartót, butellákat, csobolyókat.
Bemutatjuk a kenderfeldolgozás munkaeszközeit, különös figyelemmel a tájegységre jellemző guzsalyfajtákat.
A szövött textíliák a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkái. A Szövetkezet 1951-ben alakult Tompa Béláné vezetésével. Átányban és a palóc vidéken végzett gyűjtéseik alapján, a mintakincset újraalkotva teremtették meg a hevesi szőttes fogalmát, mely mára világszerte ismertté vált.
