A Kőtár a múzeum épületének
közelében, a Baross G. úton található.
A bemutatóhely 2004-ben épült a
Múzeum nagyméretű, kőből készült műtárgyainak elhelyezésére.
Az emlékanyag tartalmilag két
elkülönülő részből áll: a hajdani nemesi kúriák, középületek, lakóházak
kőtöredékeiből, valamint a legrégibb síremlékeinkből.
Amiről a kövek
mesélnek....
Kevesen tudják, hogy Heves megyén belül
városunkban állt a legtöbb, mintegy húsz nemesi kastély és kúria.
A Coburg-kastély - mely előzőleg a
Halleroké lehetett – megközelítőleg a későbbi TSZ-irodaház helyén állt, egyik
része a mai Hunyadi
úti üzletsor. Innen került gyűjteményünkbe két oszlopfő és két sisak formájú kő
oszlopdísz. Balázs László egykori kúriájából – mely a mai Postahivatal
épülete volt – egy címeres, oroszlánt ábrázoló kőtöredék származik. Az Arany
János utcai nemesi kúriákból virágtartó, a mai Hevesi József Általános Iskola
helyén lévő Nánásy-Majzik-kúriából talapzat-töredék, a pusztacsászi
Németh-kastélyból sarokkő került a gyűjteménybe. Érdekességnek számít az a kő
ajtókeret, mely a mai Szakorvosi
Rendelőintézet helyén álló egykori Meiszter-házból való.
Feltehetően ebben a házban született Hevesi Lajos neves újságíró, itt élt Bíró
Lajos író is, aki ebben az épületben látta vendégül Ady Endrét. A Kőtár ad
helyet az egykori téglaégetőkből származó betűjeles tégláknak, a kőgolyó
kerítésdíszeknek, malomköveknek, az 1850-es évekből származó, eredetileg a
templomkertben álló stációkőnek. Ide került a régi Járásbíróság – ma Zeneiskola
– homlokzatáról a korong alakú címer, mely az 1910-es évek végén készült, majd
a történelem változásainak megfelelően 1946-ban a koronát verték le róla, a
Rákosi-korszakban befalazták, végül az 1970-es években vették le az épület
homlokzatáról.
A Kőtár másik egysége síremlékekből áll. A
régi vásártér melletti református és katolikus temetőt 1984-85-ben számolták
fel, mely sajnos kegyetlen pusztítással járt együtt. 12 síremléket sikerült
megmenteni.. Közülük a legjelentősebbek a református Fáy és Ónody családok szarkofág
alakú, fekvő síremlékei az 1790-es évekből. Ide került hat darab különösen
szép, 19. századi református síremlék, melyek barokkos formájukkal, felirataik
tartalmával, a betűformákkal, a finom szomorúfűz-vésetekkel képet adnak a
korabeli kőfaragó-gyakorlatról is. Érdekességnek számít egy német nyelvű
síremlék, mely a 18. század elején Hevesre költözött német családokra
emlékeztet. Moórung Jánosné, a római katolikus iskolai tanító feleségének
síremléke 1906-ból egy vasúti tragédiáról tanúskodik.
A Kőtár a Múzeum nyitva tartási
idejében tekinthető meg.
